eBook – A kezdetektől a Kindle-ig, működés
Mi is az az eBook?
Az eBook, vagyis elektronikus könyv, ahogy a neve is mutatja a hagyományos könyv digitális megfelelője. Tulajdonképpen egy digitális fájl, amit leggyakrabban a számítógép képernyőjén olvasunk.
Rövid történet
Kezdetben az elektronikus dokumentumok meglehetősen specifikus területekre és célcsoportnak készültek, ide tartoznak a technikai kézikönyvek (főleg számítástechnikai témakörökben), vagy a különböző hardverek használati utasításai.
Többféle formátum is megjelent, ezek közül néhány ismertebb például az egyszerű txt szövegfájl, a html, az XML-en alapuló nyitott szabvány az Open Electronic Book Package Format (OPF), a Microsoft LIT, a word dokumentum, vagy a talán legnépszerűbb, az Adobe terméke, a Portable Document Format, a PDF.
A formátumok főleg akkor kezdtek el burjánzani, amikor megjelentek az első valódi eBook olvasók.
A különböző olvasók persze más és más formátumokat támogattak, sőt volt olyan gyártó, aki saját formátumot talált ki, de a legtöbb olvasó csak egy fajta formátumot támogatott, ami meglehetősen behatárolta ezeknek a készülékeknek a használhatóságát.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy nem csak az olvasók képességei nem voltak egységesek, de az értékesítési módszerekről, és ezen belül a szerzői jogi kérdésekről sem alakult ki egységes álláspont.
Ez főleg annak volt köszönhető, hogy az eBook-ok olvasótábora meglehetősen kicsi volt, és mint ilyen, a nagy kiadók nem igazán akartak foglalkozni vele.
Az elutasítás főleg abból fakadt, hogy a kiadók egyszerűen féltek,a digitális könyvektől, nyilvánvalóan a zeneiparban végbement változások jutottak először az eszükbe, amely az mp3 lejátszók megjelenésével kezdődött.
Itt egy ördögi kör kezdett el kibontakozni:
Amíg nincs megoldva a digitális jogkezelés (DRM) problémája az eBook olvasókon, és nincs elég felhasználó, addig a nagy kiadók nem hajlandóak könyveiket elektronikus formában kiadni, viszont amíg nincs megfelelő tartalom az olvasókra, és az áruk nem csökken elfogadható szintre, azokat nem fogja a kütyümániásokon kívül senki megvenni.
A tartalom hiányára részben megoldást nyújtott a régebbi, immár public domain könyvek kiadása, de a nagyobb eBook gyártók hamar felismerték, hogy felhasználók nagyrészt a legújabb könyveket szeretnék olvasni elektronikus formában, így amennyiben nem állnak elő valamilyen megoldással a tartalomhiányra, lehúzhatják a rolót.
Kezdetben úgy kívánták megoldani a kérdést, hogy saját jogkezelő rendszert fejlesztettek ki az olvasóikra, és saját internetes boltot nyitottak, ahol a kiadókkal történt egyedi megállapodások alapján árulták azok e-könyveit.
Mindezzel csak az volt a baj, hogy ahány kiadó, annyi fajta jogkezelő rendszert fejlesztettek ki, és természetesen az adott rendszer csak a saját készülékeikkel volt használható. Mivel mindegyik gyártó más-más kiadókkal kötött szerződést, ezért a kínálat sem volt egységes a különböző webáruházakban, így aztán érthető, hogy sokáig nem sikerült komolyabb vásárlói érdeklődést támasztani az eBook-olvasók iránt.
Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a legtöbb kezdeti olvasó amellett, hogy alig volt rá tartalom, még a felhasználóknak sem nyújtott egyszerű lehetőséget, hogy saját szövegeikkel töltsék fel az olvasót. Ez főleg a gyártók speciális formátumainak volt köszönhető, mivel kezdetben az olvasók csak ezeket támogatták, az otthon is könnyen előállítható formátumokat, mint a txt, rtf, doc, pdf nem.
Néhány gyártó, a felhasználói elégedetlenség hatására egy idő után kiadott ugyan olyan programokat, amelyekkel az elterjedtebb formátumok az olvasó által kezelt formátumra alakíthatóak voltak, de gyakran a konverzió nem volt megfelelő minőségű, mivel elrontotta a szöveg formázását, és így sokat rontott az olvasási élményen.
Ez korlátozott funkcionalitás főleg a márkás olvasókra volt jellemző, a kissebb cégek az alacsonyabb áron kívül igyekeztek a jobb formátumtámogatással vevőket szerezni, szerencsére a nagyobb gártók is hamar kapcsoltak, és most már példásul egy SONY olvasó is meglepően sok formátumot támogat. (Bár a konkurrens gyártók formátumának támogatása még mindig tabu, tehát ha az ember döntött egy készülék mellett, akkor azzal egyben tartalomszolgáltatót is választ.)
Ezen kívül a kezdeti olvasóknak a memóriájuk sem volt túl méretes, és ez némileg ellentmondott az eBook olvasók egyik sokat reklámozott előnyének, nevezetesen, hogy azért éri meg ilyen készüléket vásárolni, mert egy egész könyvtárat vihet magával az ember. Ezt a hibát tovább súlyosbította, hogy az olvasóknak csak a beépített memóriamennyiség állt a rendelkezésére, ha új könyvet akartunk olvasni, kénytelenek voltunk az olvasót csatlakoztatni a számítógéphez, és onnan áttölteni az új könyveket.
Ez az áldatlan állapot egészen 2007-ig állt fenn, amikor végre egy komoly szereplő lépett be a piacra. Ez a szereplő érdekes módon nem egy hardvergyártó, hanem az Amazon internetes áruház volt. Mivel a cég többek között könyveket is árul, sokkal jobb kapcsolatot tudott kiépíteni a könyvkiadókkal, így a legnagyobb kiadók közül többet is meggyőznie, hogy adják ki könyveiket digitális formában is.
Ehhez természetesen szükség volt egy megfelelő olvasóra is, így született meg az Amazon Kindle. A megjelenésekor, 2007. november 19-én rögtön 88000 könyv volt elérhető rá, így nagyságrendekkel túlszárnyalta az eddigi olvasóeszközök könyvellátottságát. Az első szállítmány öt és fél óra alatt elfogyott, és utána is, egészen 2008 áprilisáig nem volt raktáron. Megjelenésekor 399 dollárba került, ami nem mondható olcsónak, de akkor a többi piaci szereplő is hasonló áron, vagy még drágábban kínálta saját olvasóit.
A Kindle egyik lényeges újítása, hogy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül is képes új könyveket letölteni az amazon online áruházából, így gyakorlatilag bárhol beszerezhetőek az új könyvek. Ez a kapcsolat az EV-DO mobilszabványra épül, és jelenleg csak az USA-ban elérhető. (Ingyenesen jár a készülékhez.)
http://en.wikipedia.org/wiki/Evolution-Data_Optimized
Ezen kívül webböngésző is található a készüléken, így gyakorlatilag bármilyen könyv bárhol olvasható a készüléken ami megtalálható valahol online. A készülék memóriakártya foglalattal is rendelkezik így a beépített memóriában tárolható kb. 200 könyvön kívül viszonylag olcsón tárolható akár több ezer könyv is.
Hogyan működik?
Az eBook olvasók, ellenétben a hagyományos képernyőkkel nem rendelkeznek beépített fényforrással, hasonlóan a valódi könyvekhez, csak világosban olvashatóak.
A technológia lényege pont az, hogy a lehető legjobban megközelítsék a hagyományos papírt, vagyis a hosszan tartó olvasás ne erőltesse meg a szemet, mint a hagyományos képernyőknél.
További lényeges különbség, hogy az eBook olvasók képernyője csak akkor fogyaszt áramot, ha a rajta megjelenített tartalom változik (vagyis a megjelenített szöveg vagy kép áram nélkül is korlátlan ideig a képernyőn marad), tehát az olvsasót nem kell feltétlenül kikapcsolni, egyszerűen le lehet tenni és később ugyanott folytatni az olvasást.
Ebből következik, hogy az olvasók akkumulátor teljesítményét nem órákban adják meg, hanem oldalakban, tehát egy teljesen feltöltött olvasóval pl. 5000 oldalt tudunk megjeleníteni.
Magát a kijelzőt elektronikus papírnak hívják (Electronic Paper), de az e-ink, vagy e-paper kifejezéseket is használják a gyártók.
A hagyományos kijelzők, például az LCD panelek, egy beépített fényforrással rendelkeznek (ez lehet neon, vagy újabban LED is), ez világítja meg hátulról a tulajdonképpeni kijelzőt, amelyben elektromos áram hatására megváltozik a folyadékkristályok fényáteresztő képessége, amelyek így adott színeket kiszűrnek a fehér háttérvilágításból, így hozva létre a kívánt színt. Amennyiben az elektromos áram megszűnik a kijelző visszatér alapállapotba.
Ezzel szemben az elektronikus papírnak nincs szüksége háttérvilágításra, és akkor is megtartja a képét, ha nem kap áramot, ezért nem kell a képet folyamatosan frissíteni, és így megszűnik a zavaró vibrálás, ami miatt a hagyományos képernyőkön (az LCD-ken is) kellemetlen hosszabb szöveget olvasni. A vibrálás csak az egyik oka a kellemetlenségeknek, a másik ok maga a képernyők háttérvilágítása, hiszen gyakorlatilag egy fényforrásba bámulunk órákon át, ami még akkor sem kellemes, ha az nem túl erős.
Az elektronikus papír részben pont a háttérvilágítás elhagyása miatt rendkívül vékony , elég közel áll a valódi papírhoz.
Működési elv:
Az elektronikus papírt a 1970-ban fejlesztették ki a Xerox Paolo Alto-i kutatóközpontjában.
Maga a papír 20- és 100 mikron közötti méretű polietilén gömbökből állt, amelyeknek egyik oldala fekete színű és negatív töltésű, míg másik fele fehér és pozitív töltésű volt, tehát gyakorlatilag olyanok voltak mint az apró mágnesek. Ezek a gömbök egy szilikon tömbön belül egyenként egy olajbuborékba voltak ágyazva, így szabadon foroghattak. Elektromos áram segítségével így megváltoztatható a gömbök állása, és a polaritástól függően vagy a fehér, vagy a fekete oldalukat fordítják adott irányba.
A fehér oldal visszaveri a ráeső fényt, míg a fekete oldal elnyeli, tehát a kijelző szintén a környezeti fényt hasznosítja, akárcsak a hagyományos papír.
Források:
http://igorsk.blogspot.com/
http://www.origo.hu/techbazis/hightech/20080218-amazon-kindle-ekonyvolvaso-teszt.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Electronic_paper
http://en.wikipedia.org/wiki/E-book
http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_e-book_formats
http://en.wikipedia.org/wiki/Amazon_Kindle
http://bigyo.blog.hu/2009/01/28/ket_het_mulva_jon_az_uj_kindle
Az eBook, vagyis elektronikus könyv, ahogy a neve is mutatja a hagyományos könyv digitális megfelelője. Tulajdonképpen egy digitális fájl, amit leggyakrabban a számítógép képernyőjén olvasunk.
Rövid történet
Kezdetben az elektronikus dokumentumok meglehetősen specifikus területekre és célcsoportnak készültek, ide tartoznak a technikai kézikönyvek (főleg számítástechnikai témakörökben), vagy a különböző hardverek használati utasításai.
Többféle formátum is megjelent, ezek közül néhány ismertebb például az egyszerű txt szövegfájl, a html, az XML-en alapuló nyitott szabvány az Open Electronic Book Package Format (OPF), a Microsoft LIT, a word dokumentum, vagy a talán legnépszerűbb, az Adobe terméke, a Portable Document Format, a PDF.
A formátumok főleg akkor kezdtek el burjánzani, amikor megjelentek az első valódi eBook olvasók.
A különböző olvasók persze más és más formátumokat támogattak, sőt volt olyan gyártó, aki saját formátumot talált ki, de a legtöbb olvasó csak egy fajta formátumot támogatott, ami meglehetősen behatárolta ezeknek a készülékeknek a használhatóságát.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy nem csak az olvasók képességei nem voltak egységesek, de az értékesítési módszerekről, és ezen belül a szerzői jogi kérdésekről sem alakult ki egységes álláspont.
Ez főleg annak volt köszönhető, hogy az eBook-ok olvasótábora meglehetősen kicsi volt, és mint ilyen, a nagy kiadók nem igazán akartak foglalkozni vele.
Az elutasítás főleg abból fakadt, hogy a kiadók egyszerűen féltek,a digitális könyvektől, nyilvánvalóan a zeneiparban végbement változások jutottak először az eszükbe, amely az mp3 lejátszók megjelenésével kezdődött.
Itt egy ördögi kör kezdett el kibontakozni:
Amíg nincs megoldva a digitális jogkezelés (DRM) problémája az eBook olvasókon, és nincs elég felhasználó, addig a nagy kiadók nem hajlandóak könyveiket elektronikus formában kiadni, viszont amíg nincs megfelelő tartalom az olvasókra, és az áruk nem csökken elfogadható szintre, azokat nem fogja a kütyümániásokon kívül senki megvenni.
A tartalom hiányára részben megoldást nyújtott a régebbi, immár public domain könyvek kiadása, de a nagyobb eBook gyártók hamar felismerték, hogy felhasználók nagyrészt a legújabb könyveket szeretnék olvasni elektronikus formában, így amennyiben nem állnak elő valamilyen megoldással a tartalomhiányra, lehúzhatják a rolót.
Kezdetben úgy kívánták megoldani a kérdést, hogy saját jogkezelő rendszert fejlesztettek ki az olvasóikra, és saját internetes boltot nyitottak, ahol a kiadókkal történt egyedi megállapodások alapján árulták azok e-könyveit.
Mindezzel csak az volt a baj, hogy ahány kiadó, annyi fajta jogkezelő rendszert fejlesztettek ki, és természetesen az adott rendszer csak a saját készülékeikkel volt használható. Mivel mindegyik gyártó más-más kiadókkal kötött szerződést, ezért a kínálat sem volt egységes a különböző webáruházakban, így aztán érthető, hogy sokáig nem sikerült komolyabb vásárlói érdeklődést támasztani az eBook-olvasók iránt.
Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a legtöbb kezdeti olvasó amellett, hogy alig volt rá tartalom, még a felhasználóknak sem nyújtott egyszerű lehetőséget, hogy saját szövegeikkel töltsék fel az olvasót. Ez főleg a gyártók speciális formátumainak volt köszönhető, mivel kezdetben az olvasók csak ezeket támogatták, az otthon is könnyen előállítható formátumokat, mint a txt, rtf, doc, pdf nem.
Néhány gyártó, a felhasználói elégedetlenség hatására egy idő után kiadott ugyan olyan programokat, amelyekkel az elterjedtebb formátumok az olvasó által kezelt formátumra alakíthatóak voltak, de gyakran a konverzió nem volt megfelelő minőségű, mivel elrontotta a szöveg formázását, és így sokat rontott az olvasási élményen.
Ez korlátozott funkcionalitás főleg a márkás olvasókra volt jellemző, a kissebb cégek az alacsonyabb áron kívül igyekeztek a jobb formátumtámogatással vevőket szerezni, szerencsére a nagyobb gártók is hamar kapcsoltak, és most már példásul egy SONY olvasó is meglepően sok formátumot támogat. (Bár a konkurrens gyártók formátumának támogatása még mindig tabu, tehát ha az ember döntött egy készülék mellett, akkor azzal egyben tartalomszolgáltatót is választ.)
Ezen kívül a kezdeti olvasóknak a memóriájuk sem volt túl méretes, és ez némileg ellentmondott az eBook olvasók egyik sokat reklámozott előnyének, nevezetesen, hogy azért éri meg ilyen készüléket vásárolni, mert egy egész könyvtárat vihet magával az ember. Ezt a hibát tovább súlyosbította, hogy az olvasóknak csak a beépített memóriamennyiség állt a rendelkezésére, ha új könyvet akartunk olvasni, kénytelenek voltunk az olvasót csatlakoztatni a számítógéphez, és onnan áttölteni az új könyveket.
Ez az áldatlan állapot egészen 2007-ig állt fenn, amikor végre egy komoly szereplő lépett be a piacra. Ez a szereplő érdekes módon nem egy hardvergyártó, hanem az Amazon internetes áruház volt. Mivel a cég többek között könyveket is árul, sokkal jobb kapcsolatot tudott kiépíteni a könyvkiadókkal, így a legnagyobb kiadók közül többet is meggyőznie, hogy adják ki könyveiket digitális formában is.
Ehhez természetesen szükség volt egy megfelelő olvasóra is, így született meg az Amazon Kindle. A megjelenésekor, 2007. november 19-én rögtön 88000 könyv volt elérhető rá, így nagyságrendekkel túlszárnyalta az eddigi olvasóeszközök könyvellátottságát. Az első szállítmány öt és fél óra alatt elfogyott, és utána is, egészen 2008 áprilisáig nem volt raktáron. Megjelenésekor 399 dollárba került, ami nem mondható olcsónak, de akkor a többi piaci szereplő is hasonló áron, vagy még drágábban kínálta saját olvasóit.
A Kindle egyik lényeges újítása, hogy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül is képes új könyveket letölteni az amazon online áruházából, így gyakorlatilag bárhol beszerezhetőek az új könyvek. Ez a kapcsolat az EV-DO mobilszabványra épül, és jelenleg csak az USA-ban elérhető. (Ingyenesen jár a készülékhez.)
http://en.wikipedia.org/wiki/Evolution-Data_Optimized
Ezen kívül webböngésző is található a készüléken, így gyakorlatilag bármilyen könyv bárhol olvasható a készüléken ami megtalálható valahol online. A készülék memóriakártya foglalattal is rendelkezik így a beépített memóriában tárolható kb. 200 könyvön kívül viszonylag olcsón tárolható akár több ezer könyv is.
Hogyan működik?
Az eBook olvasók, ellenétben a hagyományos képernyőkkel nem rendelkeznek beépített fényforrással, hasonlóan a valódi könyvekhez, csak világosban olvashatóak.
A technológia lényege pont az, hogy a lehető legjobban megközelítsék a hagyományos papírt, vagyis a hosszan tartó olvasás ne erőltesse meg a szemet, mint a hagyományos képernyőknél.
További lényeges különbség, hogy az eBook olvasók képernyője csak akkor fogyaszt áramot, ha a rajta megjelenített tartalom változik (vagyis a megjelenített szöveg vagy kép áram nélkül is korlátlan ideig a képernyőn marad), tehát az olvsasót nem kell feltétlenül kikapcsolni, egyszerűen le lehet tenni és később ugyanott folytatni az olvasást.
Ebből következik, hogy az olvasók akkumulátor teljesítményét nem órákban adják meg, hanem oldalakban, tehát egy teljesen feltöltött olvasóval pl. 5000 oldalt tudunk megjeleníteni.
Magát a kijelzőt elektronikus papírnak hívják (Electronic Paper), de az e-ink, vagy e-paper kifejezéseket is használják a gyártók.
A hagyományos kijelzők, például az LCD panelek, egy beépített fényforrással rendelkeznek (ez lehet neon, vagy újabban LED is), ez világítja meg hátulról a tulajdonképpeni kijelzőt, amelyben elektromos áram hatására megváltozik a folyadékkristályok fényáteresztő képessége, amelyek így adott színeket kiszűrnek a fehér háttérvilágításból, így hozva létre a kívánt színt. Amennyiben az elektromos áram megszűnik a kijelző visszatér alapállapotba.
Ezzel szemben az elektronikus papírnak nincs szüksége háttérvilágításra, és akkor is megtartja a képét, ha nem kap áramot, ezért nem kell a képet folyamatosan frissíteni, és így megszűnik a zavaró vibrálás, ami miatt a hagyományos képernyőkön (az LCD-ken is) kellemetlen hosszabb szöveget olvasni. A vibrálás csak az egyik oka a kellemetlenségeknek, a másik ok maga a képernyők háttérvilágítása, hiszen gyakorlatilag egy fényforrásba bámulunk órákon át, ami még akkor sem kellemes, ha az nem túl erős.
Az elektronikus papír részben pont a háttérvilágítás elhagyása miatt rendkívül vékony , elég közel áll a valódi papírhoz.
Működési elv:
Az elektronikus papírt a 1970-ban fejlesztették ki a Xerox Paolo Alto-i kutatóközpontjában.
Maga a papír 20- és 100 mikron közötti méretű polietilén gömbökből állt, amelyeknek egyik oldala fekete színű és negatív töltésű, míg másik fele fehér és pozitív töltésű volt, tehát gyakorlatilag olyanok voltak mint az apró mágnesek. Ezek a gömbök egy szilikon tömbön belül egyenként egy olajbuborékba voltak ágyazva, így szabadon foroghattak. Elektromos áram segítségével így megváltoztatható a gömbök állása, és a polaritástól függően vagy a fehér, vagy a fekete oldalukat fordítják adott irányba.
A fehér oldal visszaveri a ráeső fényt, míg a fekete oldal elnyeli, tehát a kijelző szintén a környezeti fényt hasznosítja, akárcsak a hagyományos papír.
Források:
http://igorsk.blogspot.com/
http://www.origo.hu/techbazis/hightech/20080218-amazon-kindle-ekonyvolvaso-teszt.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Electronic_paper
http://en.wikipedia.org/wiki/E-book
http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_e-book_formats
http://en.wikipedia.org/wiki/Amazon_Kindle
http://bigyo.blog.hu/2009/01/28/ket_het_mulva_jon_az_uj_kindle
